Csupros tuskógomba

Jellemzés: Csoportos növésű, világosbarna, pikkelyes kalapú gomba. Kissé lefutó lemezei is világosbarnás színűek. Gallértalan Kalap: Domború, kissé kúp alakú, végül ellaposodó - de a közepén akkor is kúpos marad -, 2-8 cm széles. Színe halványbarnás, okkersárgás, rózsássárgás, világosbarna, sugaras rajzolatú és sötétebb apró szálkás pikkelyek díszítik, főleg középen. Széle idős korban kissé bordás. Lemezek: Kissé lefutók, sűrűn állók. Csak kezdetben fehéresek, okkersárgák, hamar halványbarnák lesznek. Spórapora fehér. Tönk: Karcsú, többnyire görbe, 5-12 cm hosszú, 3-10 mm vastag. A kalappal egyező rózsássárgás, világosbarnás vagy barna színű. Felülete rostos- szálas, gallérja nincsen. Hús: A kalapban igen vékony, a tönkben rostos, szálakra foszló. Fehéres, világosbarnás színű. Szag és íz: Szaga nem jelentős, az íze kissé fanyar, de nem kellemetlenül. Felhasználás: Jó, ehető gomba, amelyet sokfelé gyűjtenek. Frissen különféle módon elkészíthető. Szárításra is alkalmas. A gyűrűs tuskógombától eltérően nem igényel hosszabb főzést. Termőhely és idő: Lombos erdők talaján, különösen tölgy, akác és szelídgesztenye tövében vagy közelében, a talajon, nyáron és ősszel helyenként nem ritka. Különösen a Dunántúl déli részén és a Bükkben igen gyakori, még szárazabb időben is. Hasonló fajok: Összetéveszthető az ehető ízletes tőkegombával, pedig annak nem a kalapja, hanem a tönkje pikkelyes. A gyűrűs tuskógomba pedig nagyobb, galléros, lemezein és tönkjén több a fehér szín. A tüskés tőkegombának, amely rossz ízű, kalapja is, tönkje is erősen pikkelyes. A többi hasonló termetű csoportos gomba, így pl. a mérgező sárga kénvirággomba kalapja inkább sárga színű.

Csipkés trágyagomba

Kalap: Kicsiny, 1-5 cm-es, gyűszű alakú, barnássárgás, barnásszürke, olykor vörösesbarnás, barnássárgásra kifakuló. A kalap széle erősen cafrangos. Lemezek: szürkés vörösesbarnából barnásfeketére sötétednek, többnyire világosabban foltosak, és élük fehéres. Tönk: karcsú, 4-10 cm hosszú, szívósan merev, szürkés, vörösbarna, fölül aprón szemcsés. Termőhely és idő: Trágyás helyeken, trágyán, legelőn, útszélen, kertben, tavasztól őszig magánosan terem. Gyakori. Mérgezés: Mérgező Hasonló fajok: Több hozzá hasonló, ugyancsak gyakori faj van, ilyen például a sötét trágyagomba, amelynek félgömb alakú kalapja feketésbarna és a széle nem cafrangos. A halvány trágyagomba kalapja viszont fehéressárgás. Ezek egyike sem ehető, sőt mérgezést okozhatnak!

Erdei szömörcsög

Jellemzés: Amíg a fejletlen és fehéres külsejű "boszorkánytojás" nem nyílt fel, addig szagtalan. Később, amikor fehér vagy halvány krémszínű, szivacsos szerkezetű meddő rész tönkként 10-20 cm-re emeli süvegszerű csúcsán a zöldesbarna, nyálkásan elfolyósodó spóratömeget, akkor kezd taszító dögszaga terjengeni, s ez messziről jelzi jelenlétét az erdőben. A háromrétegű burok mint bocskor megmarad a tönk alján.

Epeízű tinóru

Jellemzés: Jól megtermett, barna erdei gomba, eléggé duzzadt, hasas tönkkel, melyen igen feltűnően nagyszemű, megnyúlt, álló hatszögű rajzolat látszik. Csöves rész: A termőréteg csövecskéinek nyílása rózsaszín, púposodó, oldalról is látszik és nem választja el árok a tönktől. Hús: puha, barnás és nevéhez illően keserű. Szag és íz: Ha véletlenül ételbe kerül, az egészet ki lehet dobni. Termőhely és idő: Hazánkban csak elszórtan, inkább csak a nyugati országrész- ben kerül elő.